• EREDMÉNYEK, FÉRFI EGYES
• EREDMÉNYEK, NŐI EGYES
• A MAGYAROK EREDMÉNYEI
• EREDMÉNYEK, NŐI PÁROS
• EREDMÉNYEK, FÉRFI PÁROS
• EREDMÉNYEK, VEGYES PÁROS
CIKKEINK A TORNÁRÓL ÉS ANNAK FELVEZETÉSÉRŐL:
Federer lenyűgöző wimbledoni produkciója
Venus Williams harmadszor nyert Wimbledonban
Ha van mázli, akkor ez az volt
Hewitt ma már könnyű préda
Venus ötödször a döntőben
Hewitt állhat az expressz elé
A háló is Sarapovával volt
Serena Williams saját magát ejtette ki
Federer túl van az első teszten
Még McEnroe is áradozik
Az első sokk: kiesett Henin
Czink magára maradt
Kapros Anikó tovább csúszik
Navratilova egyedül is bírja
Federer füvön verhetetlen
Mi meg ugye füvön nem teniszeztünk. Vagy legalábbis a java azoknak, kik ezeket a sorokat egyáltalán el tudják olvasni.
Azt hiszem Wimbledon varázsához ez is hozzátartozik. Olyan megközelíthetetlen, távoli az egész. Mondhatnám azt is, hogy misztikus. Nekem például, aki fociztam olyan pályán, (továbbmegyek, csak olyan pályán fociztam) ahol a lapos labdát is nyakkal kellett (volna) megszelidítenem, tudniillik arra járt egy vakondnok, már azt nehéz elképzelnem, hogy hogyan lehet egyáltalán a füvet teniszezésre alkalmassá tenni.
Tudok persze róla mindent. Tudom, hogy ez a fű speciális, csak a zöld része van a föld fölött, a gumója (vagy mi) benne a földben, satöbbi. Tudom viszont azt is, hogy mondjuk a center pályán három meccset játszanak, majd két héten keresztül. Szóval a gyöp finoman szólva is, le van terhelve. Ezt szoktam néha összevetni Csörsz utcai élményeimmel.
Szóval innen pestről a Jász utcából olyan hihetetlennek tűnik az egész.
És akkor a hagyományokról még nem is szóltam. Nem arra gondolok, hogy csak fehérben lehet játszani. Agassi feltűnése óta eltelt már majdnem két évtized, hozzászoktunk ahhoz, hogy itt kötik az ebet a karóhoz. Vannak azonban a hagyománytiszteletnek olyan, (néha azt gondolom már-már abszolút ésszerűtlen) megnyilvánulásai, amin csak somolyog az ember.
A legjobb sajtóhelyeket például már megszűnt, vagy sehol sem jegyzett lapok bitorolják. Semmi másért csak azért mert ők már (bár szerintem javarészt inkább még) az első Bajnokságról is tudósítottak.
Igen így nagy B-vel. Már ha le akarjuk fordítani. Mert a hivatalos név az meglehetősen sallangmentes. The Championship.
Ezt sikerült valakinek, úgy a hetvenes évek közepén, nem hivatalos füves pályás világbajnokság-ként magyarítania. Amihez ezúton is, így ismeretlenül szeretnék gratulálni.
Innen a Jász utcából.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Idéznék két klasszikust. Marcello Rios azt mondta, hogy fű szerinte arra való, hogy a teheneknek legyen min legelnie. John McEnroe picit más oldalról közelítette meg, a salak és fű közti különbséget, mikor is rávilágított, hogy ő biza’ salakot még nem szívott.
